Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jégsárkányok vándorlása

A sarki csér mellett, amely évente harmincötezer kilométert tesz meg az Északi-sarktól a Déli-sarkig és vissza, a jégsárkány a Föld másik legkitartóbb vándorló élőlénye. A sarkvidéken bejárt útvonalukról szinte semmit sem tudunk – mindössze egyszer-kétszer kerültek az eltökélt felfedezők szeme elé - , a sarkvidékek között azonban az erős teleszkópokkal felszerelt sárkánytudósok nemhiába kémlelték az eget tiszta tavaszi és őszi estéken, sikerült viszonylag pontos képet kapniuk az útvonalról. A térképen megjelöltem, hol látták kollégáim jégsárkányokat 1879 és 1882 között.

 


 

A jégsárkányok az északi tél három legsötétebb hónapját (decembertől februárig) az Északi-sarkvidéken töltik, majd a Déli-sarkra vándorolnak, és ott töltik a Déli-sarkvidék három legsötétebb hónapját (júniustól augusztusig), ezután ismét visszaindulnak északra. Útjuk minden alkalommal átlagosan két hónapot vesz igénybe.

 

  

 

  Jéghegyen nyíló jégbarlang, amilyet a jégsárkányok kedvelnek.

 

 

 

Feljegyzések két vándorló jégsárkányról

 


Először Szibériában látták

Tikszi, Szibéria, 1883. március 15.

Tokió, Japán, 1883. április 10.

Hobart, Tasmania, 1883. május 15.

Brisbane, Ausztrália, 1883. október 1.

Port Moresby, Új-Guinea, 1883. október 23.

Tokió, Japán, 1883. november 14.

 

 

 

Először Kanadában látták

 

Inuvik, Kanada, 1884. április 5.

San Francisco, USA, 1884. április 30.

Punta Arenas, Chile, 1884. szeptember 15.

Tahiti, Csendes-óceán, 1884. október 11.

Kodiak-sziget, USA, 1884. november 2.