Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vándorló kaméleonsárkányok

 


Vándorló kaméleonsárkányok

 

 

 


A kaméleonsárkány a világ legkitartóbb élőlénye. Igaz, ami igaz, nem sokat repül az Amazonas-tól a Galápagos-szigetekig, mégis mindezt alig egy óra alatt teszi meg. Hétévente kel útra, és a szigeteken a költőhelye van. Ott párosodik egy hímmel, hím esetében egy nősténnyel és a nőstény hazatér kikölteni tojásait. A kicsik 2 év után kelnek ki, és még két év alatt tanulnak meg repülni, tüzet fújni, vadászni. A további három évben felnő, és akkor már a hetedik évben anyjával meg egy el a Galápagos-szigetekre, ahol ő is anya, vagy apa lehet. A sárkánykutatóknak a mai napig nem sikerült megfejtenie, miért a Galápagos-szigeteken végzik a kaméleonsárkányok a párzást, de van néhány feltevés. Albert Fox, aki az északi szárnyas jégsárkány jeges tüzének létrehozását megfejtette, pár évvel később a kaméleonsárkányokat tanulmányozta. Nem tudta megfejteni a titkot, bár a Galápagos-szigetek szépséges állat- és növényvilága lehet az egyik feltevés. Így romantikusabb mindkét nemű sárkánynak az ismerkedés és az elválás is. Az viszont örök titok marad, hogy a kaméleonsárkányok miért nem egyenes úton repülnek a szigetekre. Ugyanis a következő helyeken jegyezték fel őket 1923-ban és 1930-ban. Az alábbi írások James Lapimpa, helyi sárkánykutató jegyezte fel:

 

 

1923. június 21.: két kaméleonsárkányt láttam elrepülni otthonom, a La Paz felett. Ezekbe mi ütött? Miért repültek ennyire délre és utána északnyugatra, a Galápagos-szigetekre?

 

 

1923. június 26.: Amint a Szigetekre akartam utazni, hogy megfejtsem a titok nyitját, újabb csoport kaméleonsárkány alakja olvadt bele a halványkék égbe. Ezúttal Lima felett repdestek.

 

 

1930. július 2.: Caracas! Mi a csudát keresnek a Panama-csatornától nyugatra? Nem a Galápagos-szigetekre mennek?

 

 

 

 

 

 

 

 

1930. július 7.: Hogy kerülnek Guatemalá-ba? Ott élnek az azték ginkek!